Egy hívő félreteszi jövedelmének vagy termésének tizedét, és vallási, illetve jótékonysági célokra ajánlja fel. Ez a rész a tized. Ez a gyakorlat megjelenik a héber Bibliában, és különböző formákban folytatódik.

A bibliai szövegek a tizedfizetést a papság, az ünnepek és a szegények támogatásához kötik. Egyes keresztény közösségek a tizedet folyamatos normának tekintik; mások az arányos és nagylelkű adakozást hangsúlyozzák rögzített százalék nélkül. A beszedési módszerek a mezőgazdasági felajánlásoktól a modern elektronikus átutalásokig terjednek.

A tizedfizetés rendszeres nagylelkűséget nevel, és elismeri az isteni gondoskodást. Vita alakul ki arról, hogy a tizedet a bruttó vagy a nettó jövedelem alapján számítják-e ki, és hogy mennyire szigorúan kell alkalmazni a százalékos arányt. Azok a közösségek, amelyek gyakorolják a tizedfizetést, gyakran számolnak be mind a pénzügyi fegyelemről, mind a nagyobb munkában való részvétel érzéséről.

• A jövedelem tizedét vallási célokra fordítják
• Bibliai gyökerek a papság és a szegények támogatásában
• Különböző kortárs formákban folytatódik
• Rendszeres és tudatos nagylelkűséget ápol