A bozonok azok a részecskék, amelyek erőket hordoznak. Ők a kvantumvilág hírvivői. Amikor két elektron taszítja egymást, fotont cserélnek. Amikor a kvarkok egy proton belsejében összekapcsolódnak, gluonokat cserélnek. Amikor egy atommag béta-bomláson megy keresztül, egy W-bozont bocsát ki. Minden alapvető erőnek megvan a saját bozonja, és együtt közvetítik az anyagrészecskék közötti összes kölcsönhatást.

A bozonok egy lényeges módon különböznek a fermionoktól. A fermionokra vonatkozik a Pauli-elv, ami azt jelenti, hogy két bozon nem töltheti be ugyanazt a kvantumállapotot. A bozonok pont az ellenkezőjét teszik. Felhalmozódhatnak ugyanabba az állapotba, és ezt részesítik előnyben. Ez a viselkedés figyelemre méltó hatásokhoz vezet. A lézerek azért működnek, mert a fotonok bozonok, és ugyanazt a módust tölthetik be. Szuprafolyadékok és szupravezetők akkor keletkeznek, amikor a bozonok egyetlen kvantumállapotba kondenzálódnak. A Higgs-bozon egy speciális eset. Nem a szokásos értelemben vett erőhordozó. Ez a Higgs-tér kvantuma, amely tömeget ad más részecskéknek.

Bozon tények

• Erőhordozók. Foton, gluon, W, Z és graviton.
• Egészszám spin. A bozonok egészszám spinnel rendelkeznek.
• Bose-Einstein kondenzátum. Olyan állapot, amelyben a bozonok ugyanazt a kvantumállapotot foglalják el.
• Higgs-bozon. Tömeget ad más részecskéknek.

A bozon szó Satyendra Nath Bose-t tisztelegve állít emléket, akinek a fotonstatisztikákkal kapcsolatos munkássága megalapozta a koncepciót.