A szövegek nyelvi kötőanyagot és logikai értelmet is használnak. A kohézió a szöveg elemeit összekötő nyelvtani és lexikai kötelékekre utal – névmások, kötőszavak, ismétlődések, három pont és hasonlók.

A klasszikus leltárok közé tartozik a referenciálás, a helyettesítés, a kihagyás, a konjunkció és a lexikai kohézió. Ezek az eszközök segítenek az olvasóknak a résztvevők és a kapcsolatok mondathatárokon átívelő nyomon követésében. A kohézió objektívebben mérhető, mint a koherencia.

A túlzott explicit kohézió nehézkessé teheti a prózát; a ritka kohézió pedig megnehezítheti az olvasók dolgát. A tanárok kohéziós eszközöket használnak, amikor a tanulókat a mondatpontosságtól a diskurzus folyékonyságáig vezetik el. A számítógépes eszközök a kohéziós jellemzőket is nyomon követik a szövegminőség durva mutatóiként.

• Nyelvi összekötő eszközök egy szövegen belül
• Tartalmaz referenciát, kötőszót és lexikai kapcsolatokat
• Támogatja, de nem garantálja a koherenciát
• Haladó írás- és diskurzuskurzusokon tanítják