Egy eltérő alapkőzeten fekvő, idegen kőzetből álló magányos sziklatömbnek gyakran jéghideg eredetű magyarázata van. A vándorkő egy olyan kőzettöredék, amelyet a jég elolvadása során a keletkezési helyétől messze rakódott le. A méret a kavicsoktól a ház méretű tömbökig terjed.

A vándorkő korai bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a jégtakaró egykor olyan régiókat borított, amelyek ma már mentesek az állandó jégtől. A szikla kőzettani összetételének egy távoli forrásból származó kibúváshoz való viszonyítása feltárja a jég folyásának irányát. Egyes vándorkő több száz kilométerre is eljutott a Földre.

Észak-Amerika, Európa és más területek egykori eljegesedett területein hevernek szét. A nagy vándorkövek időnként tereptárgyakként vagy kulturális emlékművekként szolgáltak. A geológusok ma is vándorkősorokat használnak az ősi jégfolyások és jégmezők útvonalainak feltérképezésére.

• Gleccser szállította és dobta le a sziklát
• Eltér a helyi alapkőzettől
• Bizonyítékok a múltbeli jégtakaró kiterjedésére és áramlására
• Kis klaszterektől a hatalmas blokkokig terjedhet