Harmadik személyű, mindentudó nézőpontból a narrátor ismeri az összes szereplő gondolatait. A narrátor egyik gondolatról a másikra válthat, kommentálhatja a cselekedeteket, és háttérinformációkat adhat. Ez az isteni szemszögből nézve.

Ez volt a 19. század domináns nézőpontja. Tolsztoj, Dickens és Eliot is ezt használta. A narrátor elmondhatta, mit gondolt Anna Karenina, majd mit gondolt Vronszkij, majd hátraléphetett, és elgondolkodhatott a társadalom természetén. A mindentudó narráció széleskörű magyarázatokat és kommentárokat tesz lehetővé. Régimódinak vagy távolinak is tűnhet. A modern írók gyakran a korlátozott nézőpontokat részesítik előnyben, mert több feszültséget keltenek. Ha tudjuk, mire gondol mindenki, a meglepetések nehezebbek. De a mindentudó narráció lehet meleg és bölcs. Egy teljesen ismert világ érzetét keltheti. Ha szándékosan használják, hatékony eszköz.

Jellemzők

• Hozzáférés az összes szereplő gondolataihoz
• Hozzászólhat az akcióhoz
• Elmék közötti mozgások
• Domináns a 19. századi szépirodalomban