A tipográfia a betűtípus elrendezésének művészete, hogy az írott nyelv olvashatóbb és vonzóbb legyen. Magában foglalja a betűtípus megválasztását, méretét, sorhosszát, sorközét, igazítását és hierarchiáját. A jó tipográfia eltűnik. Az olvasók a szavakat anélkül szívják magukba, hogy észrevennék a stílusukat. A rossz tipográfia pedig megbénítja őket: túl hosszú sorok, túl alacsony kontraszt, a törzsszövegbe olvadó címsorok.

A területnek mély gyökerei vannak. Johannes Gutenberg mozgatható betűtípusa a 15. században szabványosította a betűformákat Európa-szerte. A 20. században Jan Tschichold és mások kodifikálták a modernista tipográfia szabályait. Napjainkban a digitális tipográfia új szempontokat vet fel: képernyőfelbontás, reszponzív méretezés és változó betűtípusok, amelyek menet közben állítják a vastagságot és a szélességet. Az eszközök változnak, de a cél ugyanaz marad. Juttassa el az üzenetet súrlódás nélkül.

Alapvető döntések

• Betűtípus-választás a tónus és az olvashatóság szempontjából.
• Címsorok és szövegtörzs mérethierarchiája.
• Sorhossz a kényelmes olvasáshoz.
• Sorköz a sűrűség szabályozásához.

A tipográfia nem dekoráció. Ez a kapcsolódási pont az olvasó és az írott szó között. Amikor működik, az olvasó elfelejti, hogy létezik.