A csőszerelés a csővezeték-rendszerek összeszerelésével és telepítésével foglalkozik. A csőszerelők olyan csövekkel dolgoznak, amelyek vizet, gőzt, gázt, vegyszereket és egyéb folyadékokat szállítanak. Csöveket vágnak, menetet vágnak, hajlítanak és hegesztenek. Szelepeket, szerelvényeket és tartószerkezeteket szerelnek be. Ellenőrzik a rendszer szivárgását és nyomását. A csőszerelést ipari üzemekben, kereskedelmi épületekben és erőművekben használják. Ez különbözik a vízvezeték-szereléstől, amely az épületekben található vízre és szennyvízre összpontosít. A csőszerelés szélesebb körű és gyakran ipari jellegűbb.

A csőszerelők sokféle anyaggal dolgoznak. Az acélcső gyakori a nagynyomású és magas hőmérsékletű rendszerekben. A rézcsövet víz- és hűtéstechnikai rendszerekben használják. A műanyag csöveket, mint például a PVC-t és a CPVC-t, vegyipari és vízrendszerekben használják. A rozsdamentes acélt korrozív és higiénikus alkalmazásokhoz használják. Az anyag határozza meg a csatlakozási módot. Az acélcső lehet menetes, hegesztett vagy hornyolt. A rézcső forrasztható vagy keményforrasztott. A műanyag cső oldószeres hegesztéssel vagy olvasztással készül. Minden módszerhez más eszközök és szakértelem szükséges.

A csőszerelés izometrikus rajzok és tervrajzok olvasását igényli. A csőszerelőnek meg kell terveznie az útvonalat, meg kell mérnie a hosszúságokat, és figyelembe kell vennie a szerelvényeket és szelepeket. A munkának pontosnak kell lennie. A túl rövidre vágott cső nem illeszkedik. A rosszul beállított cső szivárogni fog. A csőszerelő vízmértékeket, derékszögű vonalzókat és lézereket használ a rendszer beállításához. A rendszert alá kell támasztani a megereszkedés és a rezgés elkerülése érdekében. Szigetelni kell a hőveszteség és a páralecsapódás elkerülése érdekében. Üzembe helyezés előtt tesztelni kell. A csőszerelés szakmunkát igényel. Elengedhetetlen a modern iparban.