A napsütötte zóna alatti sötét vizekben számos élőlény termeli a saját fényét. A biolumineszcencia az élőlények kémiai fénytermelése, amelyet luciferinek és luciferáz enzimek részvételével zajló reakciók vagy szimbiotikus baktériumok érnek el.

A fény csaliként szolgálhat a zsákmány számára, figyelmeztető jelként, álcázásként a lefelé irányuló fény ellen, vagy kommunikációs eszközként. A mélytengeri halak, medúzák, tintahalak és számtalan planktonikus élőlény villan, világít vagy világító felhőket bocsát ki. A felszíni vizekben a dinoflagelláta virágzás csillogóvá teheti a hullámokat éjszaka.

A jelenség sokkal gyakoribb az óceánban, mint a szárazföldön. A biolumineszcencia tanulmányozása eszközöket eredményezett az orvosbiológiai kutatásokhoz, és új képalkotó módszereket inspirált. A búvárok és a búvárpilóták gyakran a világító planktonmező stimulálásának élményét írják le a tenger egyik legemlékezetesebb látványaként.

Egyetlen, a mélyből kifogott háló több tucat világító fajt tartalmazhat.