A levegő bármilyen hőmérsékleten csak korlátozott mennyiségű vízgőzt képes megtartani. A harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a levegőnek állandó nyomáson le kell hűlnie ahhoz, hogy telítettség következzen be. Amint a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, megkezdődik a kondenzáció.

A magas harmatpont azt jelenti, hogy a levegő már nedves; az alacsony harmatpont azt jelenti, hogy száraz. A 20 °C feletti harmatpontok a legtöbb ember számára fülledtnek érződnek. A fagypont közelében vagy az alatti értékek száraz levegőt jeleznek, amely a hőmérséklet további csökkenésekor dér kialakulásához vezethet.

Az előrejelzők a nedvességtartalom leírására a relatív páratartalom helyett a harmatpontot használják, mivel az nem változik önmagában a hőmérséklettel. Az emelkedő harmatpontok gyakran a növekvő csapadékpotenciálra utalnak. A repülőgépek jegesedésének és a ködnek az előrejelzése is a harmatpont-információkra támaszkodik.

• Telítési hőmérséklet adott nedvességtartalom mellett
• A légköri vízgőz közvetlen mérése
• A magas értékek párásnak érződnek
• Jelmagyarázat a köd-, harmat- és csapadék-előrejelzésekhez