1941 és 1945 között a náci Németország és kollaboránsai hatmillió európai zsidót gyilkoltak meg szisztematikus népirtási kampány során. A holokauszt célpontjai között szerepeltek a romák, a fogyatékkal élők, a politikai ellenfelek és mások is, de a zsidók elpusztítása központi és ideológiailag vezérelt volt.

A gettók, a tömeges lövöldözések és a célra épített megsemmisítő táborok alkották a gyilkolás gépezetét. A bürokratikus feljegyzések, az elkövetők vallomásai, a túlélők beszámolói és a fizikai bizonyítékok részletesen dokumentálják a folyamatot. A népirtás a második világháború tágabb kontextusában történt, de a faji megsemmisítés saját radikális logikáját követte.

A háború utáni perek, emlékművek és oktatási programok a felelősség és az emlékezés megalapozására törekedtek. A történészek továbbra is kutatják a helyi részvételt, a döntések időzítését, valamint az áldozatok és túlélők tapasztalatait. A holokauszt meghatározó hivatkozási pontként szolgál a népirtásról és az emberi jogokról szóló későbbi vitákhoz.

• Hatmillió zsidó náci népirtása
• Más csoportokat is célzott meg
• Táborokban és tömeges lövöldözésekben hajtották végre
• Kiterjedten dokumentált és megemlékezett