A sestet egy hatsoros versszak. Egy olasz szonettben az oktávot követő utolsó hat sor. Az oktáv egy problémát vagy kérdést vet fel; a sestet válaszol. A köztük lévő fordulatot voltának nevezzük.

A sestet gyakran rímel a CDECDE vagy a CDCDCD szavakra. Feloldást, reflexiót vagy ellenérvet kínálhat. Petrarca szonettjei tökéletesítették ezt a szerkezetet. Későbbi költők adaptálták. A sestet nem korlátozódik a szonettekre. Önálló versszakként más formákban is megjelenhet. A zenében a sestet hat előadóból álló csoportra utalhat. A költészetben a szó az olasz sestetto szóból származik, ami „kis hatot” jelent. A sestet ugyanúgy gondolkodási egység, mint formai egység. Ez adja a szonett két részből álló architektúráját, mint egy kérdést és egy választ.

A szonettben

• Az oktávot követi
• Gyakran rímel a CDECDE-re
• Tartalmazza a voltát
• Megoldást vagy elmélkedést kínál