A fonéma a nyelv legkisebb megkülönböztető hangegysége. A fonéma megváltoztatása megváltoztatja a szó jelentését.

Az angolban a /b/ és /p/ hangok különböző fonémák, mivel a „bat” és a „pat” különböző dolgokat jelentenek. A nyelvek abban különböznek, hogy mely hangkontrasztokat tekintik megkülönböztetőnek. A csecsemők kezdetben a fonetikai különbségek széles skálájára érzékenyek; az első év végére egyre specializáltabbá válnak a leggyakrabban hallott nyelv fonémáira. A kategorikus észlelés folyamata folyamatosan változó akusztikus jeleket rendel hozzá a különálló fonémakategóriákhoz.

A fonémák absztrakt kategóriák, nem pedig rögzített akusztikus események. Ugyanaz a fonéma a környező hangoktól, a beszélőtől és a beszédtempótól függően másképp keletkezik. A hallgatók ennek ellenére nagy pontossággal visszanyerik a kívánt fonémákat hétköznapi körülmények között. A fonológiai feldolgozás zavarai ronthatják az olvasást és a beszélt nyelvet.

Az egyik szó és a másik közötti különbség gyakran egyetlen fonémára vezethető vissza.