A parapszichológia az állítólagos paranormális jelenségek, többek között az extraszenzoros érzékelés és a pszichokinézis tanulmányozása. Olyan állításokat vizsgál, amelyek szerint információ vagy befolyásolás történhet az ismert érzékszervi és motoros csatornák nélkül.

A kutatók kontrollált laboratóriumi módszereket – kártyatippelést, távlátást, véletlenszám-generálást – alkalmaztak a telepátia, a tisztánlátás, az előrelátás és az anyag feletti elmehatások tesztelésére. A legszigorúbb vizsgálatok metaanalízisei néha kismértékű pozitív hatásokról számoltak be, ám a szigorú körülmények között végzett független replikációk nem voltak következetesek. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a fennmaradó pozitív eredmények módszertani hibáknak, szelektív jelentéstételnek vagy a véletlennek tulajdoníthatók.

A mainstream tudományos konszenzus nem fogadja el a paranormális képességek létezését. Ezt a véleményt a bevett fizikával összhangban lévő, elfogadható mechanizmus hiánya, valamint a hatások stabilizálódásának kudarca támasztja alá. A parapszichológia továbbra is kis kutatói közösségként és a nyilvánosság érdeklődésének tárgyaként működik, mégis nem szolgáltatott olyan reprodukálható bizonyítékot, amely megváltoztatta volna a tágabb tudományos nézőpontot.

A rendkívüli állítások rendkívüliek maradnak, amíg a bizonyítékok megfelelően erőssé nem válnak.