A tenor a klasszikus zenében a legmagasabb szintű férfi hang. Terjedelme jellemzően a bariton felett és a kontratenor vagy férfi alt alatt helyezkedik el, jellegzetes ragyogással és magas hangok kisugárzásának képességével.

Az operákban a tenor gyakran alakítja a fiatal hőst vagy a szerelmest, és a repertoár számos leghíresebb áriát tartalmaz. A kóruszenében a tenorok alapvető középső-felső hangot biztosítanak, amely hidat képez az altok és basszusok között. A szólódalok repertoárja is gazdag lehetőségeket kínál a tenorhang számára.

A képzés a biztonságos magas hangtartomány, az egyenletes hangminőség, valamint az erőteljes és finom részletek éneklésének képességére összpontosít. A különböző alkategóriák, mint például a lírai, a drámai és a holdentenor, a súly és a színárnyalatok változásait írják le. A tenor hangot évszázadok óta ünneplik kifejező intenzitása miatt.

• Magas férfi énekhang
• Gyakran a hősies vagy romantikus főszereplő az operákban
• Alapvető a kórus textúrájában
• Fejlett felső tartományt igényel