A betonpumpa csöveken keresztül szállítja a betont a betonozási helyre. Akkor használják, ha a betonozási hely egy betonkeverő teherautó számára elérhetetlen. A pumpa akár több száz méteres magasságba is képes betont szállítani függőlegesen és vízszintesen. Betont helyezhet magas épületek padlójára, alagútba vagy alapozó gödörbe. A pumpa egy teherautóra vagy pótkocsira szerelt gép, amely garattal, dugattyúval vagy rotorral, valamint gém vagy csővezetékkel rendelkezik. A betont a garatba adagolják, és a pumpa a csövön keresztül a beépítési pontra nyomja.

A betonpumpáknak két fő típusa van. A gémszivattyú csuklós gémje képes leküzdeni az akadályokat és pontosan elhelyezni a betont. A soros szivattyú egy helyszínen összeszerelt csővezetéket használ, amely szűk helyeken is átvezethető. A választás a hozzáférési felülettől és a térfogattól függ. A gémszivattyú gyorsabb és rugalmasabb. A soros szivattyú olcsóbb, és olyan helyekre is eljut, ahová a gém nem tud.

A betonpumpálás gondos tervezést igényel. A keveréknek pumpálhatónak kell lennie, azaz megfelelő állagúnak és adalékanyag-szemcséjűnek. A túl sűrű keverék eltömíti a csövet. A túl nedves keverék szétváláshoz vezet. A szivattyú kezelőjének szabályoznia kell az áramlást és a nyomást. Az eltömődés veszélyes lehet. Betonpumpáláskor gyorsan kell behelyezni és be kell fejezni a pumpálást. A szivattyú a sebesség és a pontosság eszköze. Folyó állapotban tartja a betont.