A Savant-szindróma egy ritka állapot, amelyben egy jelentős értelmi vagy fejlődési fogyatékossággal élő személy rendkívüli képességeket mutat egy szűk területen. Ez a készség éles ellentétben áll az egyén általános működési szintjével.

A dokumentált savant készségek közé tartozik a naptár-számítás, a művészi rajzolás, a zenei előadásmód és a különleges anyagokhoz való kiváló memória. Ezek a képességek gyakran korán megjelennek, és úgy tűnik, kevés formális képzést igényelnek. A legtöbb jelentett eset autizmus spektrumzavarban szenvedő embereknél fordul elő, bár a szindróma más fejlődési vagy szerzett állapotokkal is társulhat. Az alapjául szolgáló mechanizmusok továbbra sem teljesen ismertek; az elméletek az atipikus agyi szerveződésre, bizonyos áramkörök kompenzációs fejlődésére és a figyelem intenzív, korlátozott összpontosítására hivatkoznak.

A savant készségek valódiak és elérhetik a professzionális szintet, mégsem jelentenek magas általános intelligenciát. Ugyanaz a személy küzdhet a hétköznapi adaptív feladatokkal, miközben lenyűgöző teljesítményt nyújt a speciális területen. A szindróma tanulmányozása továbbra is rávilágít mind a kognitív képességek modularitására, mind az atipikus idegi körülmények között bekövetkező kivételes fejlődés lehetőségére.

A tudós-szindróma jellemzője, hogy a korlátok tengerében figyelemre méltó képességek szigete található.