A tér és az idő nem különállóak. Összefonódnak egy négydimenziós kontinuumot alkotva, amit téridőnek nevezünk. Einstein speciális relativitáselmélete megmutatta, hogy a tér és az idő mérése a megfigyelő mozgásától függ. Az általános relativitáselmélet megmutatta, hogy a tömeg és az energia görbíti a téridőt, és hogy a görbület az, amit gravitációnak nevezünk. A téridő nem csupán egy olyan színtér, ahol események történnek. Egy dinamikus entitás, amely reagál a benne lévő anyagra és energiára. Ez a meglátás a modern fizika egyik legmélyebb meglátása.

A téridőnek három térbeli és egy időbeli dimenziója van. Egy esemény egy pont a téridőben, amelynek koordinátái a pozíciót és az időt jelölik. Két esemény közötti távolságot a téridőben téridő intervallumnak nevezzük. Ez invariáns, ami azt jelenti, hogy minden megfigyelő egyetért benne, még akkor is, ha külön-külön nem értenek egyet a térbeli és időbeli komponensekben. Ez az invariancia a relativitáselmélet matematikai lényege. A téridő lehet sík vagy görbült. A sík téridőt a speciális relativitáselmélet írja le. A görbült téridőt az általános relativitáselmélet írja le. A görbületet a tömeg és az energia hozza létre. A fekete lyuk egy olyan régió, ahol a téridő görbülete végtelenné válik. A gravitációs hullámok a téridő fodrozódásai, amelyeket a gyorsuló tömegek hoznak létre. Közvetlenül 2015-ben észlelték őket, egy évszázaddal azután, hogy Einstein megjósolta őket.

Téridő-tények

• Definíció. A tér és idő négydimenziós kontinuuma.
• Dimensions. Három térbeli, egy időbeli.
• Görbület. Tömeg és energia hozza létre.
• Gravity. A téridő görbülete.
• Gravitációs hullámok. Téridőbeli hullámok, 2015-ben észlelve.

A téridő nem ugyanaz, mint a tér. A tér háromdimenziós. A téridő magában foglalja az időt negyedik dimenzióként.