A páratartalom egyszerűen a levegőben jelen lévő vízgőz mennyisége. Kifejezhető abszolút mennyiségként, például gramm víz/köbméter, vagy relatív páratartalomként, ami a levegő által az adott hőmérsékleten maximálisan befogadható páratartalom százaléka.

A meleg levegő több vízgőzt képes megtartani, mint a hideg levegő. Ezért a relatív páratartalom gyakran emelkedik éjszaka, még akkor is, ha a tényleges nedvességtartalom állandó marad. A magas páratartalom miatt a meleg napok forróbbnak érződnek, és korlátozhatja a szervezet izzadással történő hűtési képességét.

A páratartalom befolyásolja a felhőképződést, a csapadékot és az emberi komfortérzetet. A higrométereknek nevezett műszerek mérik. A harmatpont közvetlenebb jelzést ad a nedvességtartalomról, mint önmagában a relatív páratartalom, ezért sok előrejelzés a harmatpontot hangsúlyozza fülledt időben.

A beltéri páratartalom az egészségre, az anyagokra és az energiafelhasználásra is hatással van.