A nemzet iránti hűség mozgósíthatja a lakosságot és újrarajzolhatja a térképeket. A nacionalizmus egy olyan ideológia és politikai mozgalom, amely egy adott nemzet érdekeit és identitását helyezi előtérbe, gyakran az önrendelkezésre vagy az államhatárok nemzeti közösséggel való összehangolására törekedve.

A modern nacionalizmus a tizenkilencedik században erősödött fel a nyomtatott kultúra, a tömegoktatás és a dinasztikus többnemzetiségű birodalmak hanyatlásával párhuzamosan. Liberális, kulturális és etnikai formákat öltött, néha befogadó, néha agresszívan kirekesztő formákat. A függetlenségi mozgalmak, az egyesítési kampányok és az államközi konfliktusok mind nacionalista vonzerőkre épültek.

A történészek a nemzeti narratívák, szimbólumok és ellenségek konstruálódását vizsgálják. A nacionalizmus legitimálta mind a demokratikus önkormányzatot, mind az agresszív terjeszkedést. Az etnikumhoz, a nyelvhez és a polgári értékekhez való viszonya továbbra is központi kérdés a politikai életben számos régióban.

• Az ideológia a nemzeti identitást és érdekeket helyezi előtérbe
• Gyakran önrendelkezésre vagy egységes államiságra törekszik
• A 19. században fokozódott
• A gyakorlatban lehet befogadó vagy kizáró