Versenyjátékokban a dobás szándékos vagy szándékosnak tűnő gondatlan hibák miatti veszteséget jelent. A szó vádaskodást hordoz magában. Azok a csapattársak, akik dobásra gyanakszanak, gyakran frusztráltak lesznek, mert a vereség megelőzhetőnek tűnik.

Néha a dobás szándékos. Egy játékos dühös lehet a csapatra, és úgy dönthet, hogy szabotálja az eredményt. Máskor a szót lazábban használják valakire, aki olyan rosszul játszik, hogy a hatás ugyanaz. A kettő megkülönböztetése nehéz lehet a mérkőzés hevében.

A kifejezés számos műfajban megjelenik. Csapatjátékokban a dobás jelentheti a nyílt terepre való ismételt besétálást. Stratégiai játékokban jelentheti az erőforrások feláldozását vagy egy kritikus pont megvédésének megtagadását. A nézők és a csapattársak olyan mintákat figyelnek, amelyek arra utalnak, hogy a játékos felhagyott a győzelemre való törekvéssel.

A dobálással kapcsolatos vádak gyorsan eszkalálódhatnak a hangcsevegésben. Akár jogos az állítás, akár nem, maga a szó azt jelzi, hogy a csapaton belüli bizalom megingott.