A mozgás a helyzet időbeli változása. Ez a fizika egyik legalapvetőbb fogalma, és az egyik legnehezebben pontosan meghatározható. Ahhoz, hogy valamiről azt mondjuk, hogy mozog, szükségünk van egy viszonyítási pontra. Egy vonaton utazó utas a vonathoz képest nyugalmi állapotban van, de a talajhoz képest mozog. Ezért a mozgás relatív. Nincs abszolút nyugalom. A világegyetemben minden valami máshoz képest mozog. A Föld 30 kilométer/másodperc sebességgel kering a Nap körül. A Nap 220 kilométer/másodperc sebességgel kering a Tejútrendszer körül. A Tejútrendszer áthalad a lokális galaxiscsoporton.

A mozgást számos mennyiség írja le. A távolság a teljes úthossz. Az elmozdulás a helyzetváltozás, egy vektor. A sebesség a távolság osztva az idővel. A sebesség az elmozdulás osztva az idővel, egy vektor. A gyorsulás a sebességváltozás mértéke. Newton három törvénye leírja, hogy az erők hogyan befolyásolják a mozgást. Az első törvény kimondja, hogy egy nyugalmi állapotban lévő test nyugalmi állapotban marad, a mozgó test pedig mozgásban marad, amíg erő nem hat rá. A második törvény kimondja, hogy az erő egyenlő a tömeg szorzatával a gyorsulásban. A harmadik törvény kimondja, hogy minden hatásnak egyenlő és ellentétes irányú reakciója van. A mozgás lehet lineáris, körkörös, forgó vagy oszcilláló. Minden típusnak megvannak a saját egyenletei és fogalmai.

Mozgástípusok

• Lineáris. Egyenes vonalú mozgás.
• Kör alakú. Körben történő mozgás.
• Rotational. Forgás egy tengely körül.
• Oszcilláló. Előre-hátra mozgás.
• Projectile. Mozgás a gravitáció hatására.

A mozgás nem ugyanaz, mint a sebesség. A sebesség az, hogy milyen gyorsan mozog valami. A mozgás a helyzetváltozás, amely magában foglalja az irányt is.