Valamit mondani kell az alanyról. Az állítmány a tagmondat azon része, amely egy tulajdonságot, cselekvést vagy viszonyt rendel az alanyhoz, jellemzően az igét és annak kiegészítőit tartalmazza.

A hagyományos nyelvtanban az állítmány az alannyal szemben áll, mint a mondat két fő részének egyike. A modern szintaxis az állítmányokat igékként vagy más predikatív fejekként kezeli, amelyek argumentumokat választanak ki. A névszói és melléknévi állítmányok számos nyelvben kötőigékkel együtt jelennek meg.

Az állítmány azonosítása segíti a diákokat a szerkezet elemzésében és az egyezés megértésében. Az állítmányok logikai elméletei tovább absztrahálnak, a tulajdonságokat telítetlen jelentésekként kezelve, amelyeket argumentumok egészítenek ki. Az osztálytermi definíciók általában közelebb maradnak az igeközpontú szintaktikai értelemhez.

• A tagmondat része, amely valamit mond az alanyról
• Általában tartalmazza az igét és annak kiegészítőit
• Ellentétben áll a hagyományos elemzés tárgyával
• A tagmondat-szerkezet tanításának központi eleme