A katasztrófa utáni helyreállítás visszaállítja a rendszereket és az adatokat egy nagyobb incidens után. Egy zsarolóvírus-támadás titkosítja a fájlszervert. Egy tűz elpusztítja az adatközpontot. Egy árvíz kiiktatja a biztonsági mentés generátort. A helyreállítási terv leírja, hogyan, milyen sorrendben és milyen biztonsági mentésekből kell mindent visszaállítani. Ez az üzletmenet-folytonosság technikai megfelelője, amely biztosítja a szervezet működését a helyreállítás során.

A terv kiterjed a biztonsági mentésekre, alternatív helyszínekre, hardvercserére és adat-helyreállításra. A biztonsági mentések az alapok. Ezeket tesztelni, titkosítani kell, és külső telephelyen vagy megváltoztathatatlan tárolóban kell tárolni. A zsarolóvírus-csoportok elsősorban a biztonsági mentéseket célozzák meg, mert ezek nélkül az áldozatnak nincs más választása, mint fizetni. A 3-2-1 szabály egy gyakori alap: három példány adat, két különböző adathordozón, egy példány külső telephelyen. A helyreállítási időcélok meghatározzák, hogy milyen gyorsan kell a rendszereknek helyreállniuk. Egy kórházi rendszernek órákon belül kell helyreállnia. Egy kisvállalkozás napokat is elviselhet. A tervnek meg kell egyeznie a kockázattal. Egy soha nem tesztelt helyreállítási terv csak remény, nem pedig terv.

A regenerálódás alapjai

• Biztonsági mentések – rendszeres, tesztelt, titkosított, offline
• 3-2-1 szabály – három példány, két adathordozó, egy külső helyszínen
• Helyreállítási idő célkitűzése – milyen gyorsan kell a rendszereknek visszaállniuk
• Helyreállítási pont célkitűzése – mennyi adatvesztés elfogadható
• Tesztelés – a terv működőképességének bizonyítása, mielőtt szükséged lenne rá

A katasztrófa utáni helyreállítás drága, amíg a katasztrófa meg nem történik. Akkor ez a legolcsóbb dolog, amit valaha vettél.